Lilypie Second Birthday tickers

Lilypie Second Birthday tickers

2010. április 29., csütörtök

Idil.....

Két iszonyú nyűgös, sírós nap után Blanka megkegyelmezett és megajándékozott engem két óra idilli nyugalommal. :-)
Tegnap estére már világgá akartam menni......kisebb depressziós tüneteket véltem felfedezni magamon....nem csoda, hiszen Blanka hétfő reggel óta felváltva nyafogósan sírdogált, vagy úgy bömbölt, hogy köhögési rohamai lettek tőle. Semmit nem tudtam kezdeni vele. Ringattam, sétáltunk (a kocsiban is ordított, csak 10-10 percre aludt el), etettem......amit persze szokás szerint visszabukott, pedig éhesnek tűnt, mert a kis kezét tömte a szájába, ami nála az éhség jele szokott lenni.
Sanyi még rátett egy lapáttal az amúgy is rossz közérzetemre, mert a maga nem túl közlékeny módján (amúgy Őt úgy szeretjük amilyen..:-))).....röviden és szúrósan kérdezgette...."mennyit voltatok levegőn???....megnézted a pelusát???....stb. Háááááát persze, hogy megnéztem, háááááát persze, hogy próbálkoztunk a sétával......háááááát persze, hogy semmi sem segített........!!!! Ráadásul amikor hazaért a sírásra és átvette Blankát, nála megnyugodott...egy rövid időre. Ettől aztán még rossz anyának is éreztem magam néhány pillanatig.


Végül közöltem Sanyival, hogy ha ennyire okos és ügyes, jöjjön el Ő gyesre én meg visszamegyek dolgozni.....na akkor persze rögtön megnyílt a beszélőkéje és végre megnyugtatott (és nem két tő mondattal)
Egyébként szó nincs arról, hogy nem segítene. Rengeteget foglalkozik munka után Blankával és Ő is kimerült.....de néha két ember is kevés egy babához (gondolom ez máshol is így van)
Visszatérve a fent megkezdettekhez, Blanka nem volt lázas, semmi olyan dolgot nem láttam rajta ami okot adhatott volna a vigasztalhatatlan sírásra. Mégis jobbnak láttam tegnap délután elvándorolni a rendelésre.........ahol 18-an vártak előttünk. Ezért úgy döntöttem, hogy ha ma is folytatódik a nyűgösség akkor délelőtt újra elmegyünk és kivárjuk a sorunkat........
Azonban a ma reggel már némi okot adott a reménykedésre, hogy talán ma más lesz a szitu.......
Reggel mosolyogva az Én éneklésemre ébredt......megfordult a fejemben, hogy inkább kinevet mint mosolyog, mert köztudottan borzalmas hallásom és ennél fogva iszonyú énekhangom van, de azért próbálkozom.
Aztán a reggeli szopi után kevésbé sírdogált, többet nézelődött és jobban reagált arra is, hogy próbáltam játszadozni vele. Amikor már fáradni kezdett gyorsan lementünk sétálni a levegőre és mit ad Isten elaludt. Én meg közben tudtam telefonon értekezni az egyik kedvenc kolléganőmmel (a másiknak innen üzenem, hogy Őt sem felejtettem el, csak egyszerre nem megy...) és Kingával, aki beszámolt róla, hogy Náluk is hasonló folyik hétfő óta. Áron szintén csak kézben nyugodott meg valamennyire. Sejtettem, hogy valami nincs rendjén Náluk, mert nem jelentkezett egy ideje és a blogjában írtak is kemény napokra engedtek következtetni.
Ebéd után beszorultunk a kisszobába, mert Sanyi klímát telepített a nappaliban, hogy nyáron ne gyulladjunk meg a tetőtérben.
Gondoltam, hogy Blankát beteszem a mózessel együtt a kiságyba, hogy nézelődjön és szokja a majdani ágyát, ha már kicsi lesz a mózes. Nem akartam minden átmenet nélkül betenni az ágyába, mert most még a mózes jelenti Neki a világot......mármint alvás szempontjából.
Kicsit nézelődött, picit siránkozott, aztán a kedvenc oldalára fordítva elaludt és alszik édesen még most is....... Nekem meg jutott két óra pihi......olvasás, blog írás a kiságya mellett, hallgatva a szuszogását.....

2010. április 21., szerda

"Állapotfelmérés"

Tegnap Blankával megjártuk a Heim Pál kórház csípőszűrését és teljes test ultrahangos vizsgálati osztályát. Nagyon sok köszönet Ildikónak, - aki egy viszonylag friss családtag és örülünk, hogy közénk tartozik - hogy olyan kedvesen fogadott és elintézte, hogy soron kívül, várakozás nélkül vizsgálják meg Blankát. Mindenhol, mindent rendben találtak......az ortopéd orvos meg is jegyezte, hogy "ne vigyük vissza garanciába".
A szokásos mózes helyett az autós ülésben utazott a kisasszony, hogy szabályosak legyünk a kresz értelmében......de nem tetszett se Neki se Nekem ahogyan feküdt benne, úgyhogy egyenlőre maradunk a "szabálytalan" mózesnél.

A vizsgálatok nagyon megviselték szegénykémet, mert egész délután sírt, nyűgös volt, még a babakocsizás sem nyugtatta meg eleinte......Sanyi azért kitartóan tologatta,

Én meg egy idő után felszaladtam lefejni a vacsira valót, mert bizony legtöbbször sírva, éhesen ébred a lelkem......
Még a kórházban, rögtön amint végeztünk kapott enni, hogy vígasztalódjék, a fele persze visszajött, mert igazán nem lehetett éhes. Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy Blanka "szopival vigasztalandó" típus.......mi lesz később....nagy korában.....evés helyett talán inkább a vásárlás???? :-)))

2010. április 20., kedd

Bimbódzó szerelem.......talán


Kingáéktól kaptunk játékokat, amiket még egyszer szeretnénk megköszönni. Közöttük volt ez a "morzsolókendő-kutyus" aminek csörög a feje. Gondoltam Blanka mellé teszem minél többször, hogy idővel "kedvenc"-é válhasson,(egész sokáig elnézegette) hogy ha bárhová megyünk legyen egy dolog, ami biztonságot jelent Neki. Szakértők azt írják, hogy lehetőleg olyan dolgot válasszunk, ami ha elveszik, vagy mosásba kerül, van belőle ugyanolyan..............hát ebből nincsen, de majd igyekszünk vigyázni rá és éjszaka lopva fogom mosni... :-)).....már ha beválik az elképzelésem és tényleg kedvenc lesz belőle. De az is lehet, hogy egyszerűen a pelenka lesz a kedvenc ami mindig a feje alatt van. Meglátjuk.

2010. április 15., csütörtök

Két hónaposan....

Az alábbi bejegyzést pár napja írtam, csak fotók híján nem tettem közzé........mára viszont megdőlni látszik a maratoni alvással kapcsolatban benne foglaltak....:-(((
Blanka ismét kétszer ébred éjszaka, előtte hosszasan kínlódik a kakilás miatt, Mi meg ébren illetve félkómában figyeljük és tanakodunk, hogy mi legyen...........Azt vettük észre, hogy Blankát az álombéli erőlködés közepette, ha cicire teszem, megnyugszik és utána vissza tud úgy aludni, hogy már nem kínlódik egy jó darabig.(olyan jó érzés, hogy olykor tudok segíteni a szenvedésén)
Csak Mi nem tudunk egykönnyen vagy sehogy visszaaludni, pedig már annyira bizakodtunk, hogy talán mostantól aludhatunk egyben pár órát............na mindegy.........tudom-tudom.....visszafogom még sírni ezeket az időket..... :-))


A korábbi bejegyzés:
Blanka csütörtökön betöltötte 6. hetét.
Tehát számomra is véget ért az a bizonyos gyermekágyas időszak. Igazából nem érzek éles átmenetet a két időszak között, de biztosan nem véletlenül kapta ez a 6 hét az elnevezését.
Azonban szép lassú változások bizony-bizony beindultak és igen csak reménykeltőek.....vagy jobb lenne, ha idejekorán nem bíznám el magam... :-)))
Blanka pár napja egyre hosszabban alszik éjszaka. Pontosabban ha Mi nem keltegetnénk akkor nem is tudom meddig húzná a lóbőrt (ha a nyöszörgések is elmaradnának az már tuti lenne....:-)).
Ugyan mindenki, - beleértve Blanka egészségügyi személyzetét (orvos, védőnő) is -, azt mondja, hogy a baba úgyis ébred ha éhes, de Mi mégis inkább keltegetjük. Hogy miért? Mert félünk, hogy nagyon kiürül a kicsi gyomra és az amúgy is igencsak mohó babánk őrült habzsolást csapna üres pocival. Tulajdonképpen irigylésre méltóan aludhatnánk 5-6 órákat egyben, Mi mégis 7-8 alkalommal ránézünk, mert épp nyüszög, nyögdécsel, erőlködik.......aztán tanakodunk, hogy nem hosszú már az alvós időszak, nem kéne ébreszteni???? Két napja hajnal 3-ig, tegnap hajnal 4-ig, ma pedig hajnal fél ötig bírtuk, hogy csak lessük és nem ébresztjük. :-))) Igazából ma 4-től már fel-fel sírt, amit Mi ébredésnek ítéltünk ezért döntöttünk végül úgy, hogy még mielőtt Sanyi dolgozni indul megeteti cumisüvegből, hogy Én nyugodtan tudjak fejni.....mert addigra már csurgott a "manna". (bizony-bizony .....hát ezt is megértem, hogy már a more milk lecsökkentése mellett is bőven gyártom a tejcsit), (Blanka meg néha fuldoklik szopi közben...:-))) Képes annyit enni, hogy szó szerint a végén már a nyelőcsövében áll a tejcsi és gargarizáló hangokat hallok amikor végre sikerül lepattintani a ciciről és azonnal el kezd bömbölni. .....még hogy a babák nem tudják túlenni magukat...... és persze mondanom sem kell, hogy a fele már büfi közben - után visszajön. Naponta többször öltözünk át, annak ellenére, hogy elővigyázatosságból partedliben étkezünk. Próbálom szabályozni a bevitelt, pl.:lepattintás után azonnali cumi a szájba módszer...hogy szívogassa azt, de nem mindig sikeres a dolog.
Még néhány dolog ami a Mi kis hathetesünknél mostanra kialakult.
- 3kg 40 dkg a súlya.......ez már gyönyörűűűűűű :-)
- egyre ügyesebben szopizunk.......tudom a fent említettek ennek ellentmondanak....de volt ez rosszabb is
- délelőtt és egy picit délután is hosszabb-rövidebb ideig elnézelődik a pihenőszékben, a kezével képes már lökdösni a plüss figurákat. Az egyik figura zenél. Amikor megszólaltatom Neki mosolyog és hangokat ad ki. :-)))
- gyönyörűen tartja és átfordítja a fejét
- picit már emelgeti hason fekve a felsőtestét
- figyel a hangokra és feléjük fordul
- imád Apával fürdeni, de továbbra is úúúútál öltözni és pelust cserélni.


(ime......kompromittáló "húrkás" képek kifejezetten Mártinak....... :-))))

Ja és egész ügyesen elalszik magától.....csak néha kell babusgatni.
Szóóóval........meg lehet zabálni :-)))

2010. április 12., hétfő

Másszor kopp.........

Tegnap óta Blanka nagyon nyűgös. Szerintem az időjárás lehet az oka. A szokásos rövid pihenőszékes nézelődései is nyüszögéssel, sírással telnek. Társul mellé még a hasfájás is, így egész nehezen kezelhető a helyzet. Sőt szegénykém maga sem tudja legtöbbször eldönteni,.....hát még én, hogy éhes vagy a hasa fáj. Mikor már én úgy vélem nem lehet éhes, akkor masszírozom, tornázunk, ringatom, de van, hogy újból cicire kell, hogy rakjam, mert csak akkor nyugszik meg. Az elmúlt napokban kezdtük a Grape Water nevü szert adni, amiről csodákat zengenek. Most akkor vagy a szer nem válik be nekünk, vagy egyszerűen tényleg az időjárás tehet róla. Majd talán elválik, ha jobb idő lesz. Egy biztos a kakilás továbbra is komoly erőlködéssel, sokadik peluscserére sikerül. A doktornő azt tanácsolta, hogy krémes hőmérőt dugjunk fel a popsijába, hogy az ingert kiváltsuk. De figyelmeztetett, hogy ehhez hozzá is szokhat.......egyébként előbb-utóbb kinövi. (remélem előbb)
Ma teljes mértékben letehetetlen volt. Néha pár perc csönd reménykeltett bennem és elindultam teregetni, de még a gép ajtaját sem tudtam kinyitni, mert már rázendített. Ilyenkor alig várom, hogy Sanyi hazajöjjön, hogy egy kicsit átadjam ringatni és valamivel haladjak, vagy egyszerűen csak enni tudjak.
De, hogy ne csak a nehézségekről írjak, el kell mondjam, hogy a szombati Budakeszis kiruccanásunk egészen jól sikeredett. Már aznap is változékony idő volt, ezért talán a levegőváltozásnak tudom be azt, hogy Blanka a fent említettekkel ellentétben felkelthetetlennek bizonyult. Még az sem zavarta, hogy egész sokan nyüzsögtek körülötte, ami egyébként nem megszokott Nálunk, mivel sajna mindenki távol lakik, így csak ritkán lát, hall kettőnkön kívül mást.
Ebéd utánra összehoztunk egy családi babatalit, ami nagy szó, mert a gyerkőcök nagy része más-más étkezési és alvási napirenddel rendelkezik.
Nagyon jó volt egyben látni a csipet-csapatot.

Áron elbűvölő volt, ahogy már kacarászik, sikongat és mosolyog a mamájára. Gyönyörű nagy baba, ahogy az a képen is látszik (megjegyzem Blankán 3 rugi volt a rossz idő miatt, ezért kicsit méretesebbnek látszik...)

Hanna szokás szerint a gondoskodó anyuka szerepet töltötte be......ettől teljesen el tudok olvadni.

Annyira gyengéd, figyelmes a kisebbekkel. A képen is Áront dajkálta, csitítgatta és a cumiját adta a szájába......más kérdés, hogy Áronnak amúgy nem kellett, de nem mondhatott nemet....:-))
Mimi pedig a kis huncut mosolyával vesz le mindenkit a lábáról. Ö is megcsodálta az új családtagot.......kicsit kevésbé gyengéd módon....de Blankát láthatóan egyáltalán nem zavarta a gyereksereg. Akkor épp ágyút lehetett sütögetni a füle mellett, vagy egyszerűen csak érezte, hogy gyerekek között van....
Már várom, hogy milyenek lesznek a szülinapok, ünnepek amikor már Áron és Blanka is kicsit nagyobb és összegyűlik a família apraja-nagyja(15-17 fő). :-)

2010. április 8., csütörtök

Köszönöm.....


Köszönöm a sok ajándékot mindenkinek.
Az újpesti Nagyinak és Nagypapának a csörgős játékot és a csokinyuszit.
Böbének és Csabának a rózsaszín vízilovat és az asszisztálást a szopizásomhoz. Aniéknak a kis ruhákat és a Budakeszi Nagyinak és Jutka nagynéninek meg Márkusznak a sok finomságot és segítséget.
Ígérem, hogy előbb-utóbb meghálálom és "birtokba veszek" mindent.

Egyszer hopp....másszor.......

Hát lehet ilyen is egy nap??? :-))))
Az éjszakák ugyan még mindig küzdelmesek. Blanka kétszer eszik, annak is megadja a módját, nem sieti ám el......amúgy urasan lassan úgy 1,5 órát egy-egy alkalommal. Aztán kis hascsikarás és talán utána bealszik. Álmában még mindig nyüszög, felsír, erőlködik, de a nappalok.....pontosabban két napja, egészen szépen alakulnak. Persze lehet, hogy ez a gyönyörű időjárásnak is köszönhető, mert amikor esett és fújt a szél, egész nap sírt.....Sanyival estére már ott tartottunk, hogy világgá megyünk.(jövő hétre végig esőt mondanak......ajjajj)
Tegnap is és ma is Én fél hétkor keltem, és reménykedtem, hogy Blanka ezúttal betartja a menetrendet és 8-ig van egy kis időm. És igen, így történt. Csomó dolgot sikerült elintéznem, pl. mosást elindítani, előkészülni az etetésre, mosogatógépet kipakolni és nem utolsósorban reggelizni. Majd szépen Blanka is elfogyasztotta a reggelijét és egy kiadós büfi után a pihenőszékékben nézelődött egy órácskát.


Csak időnként jelezte, hogy törődést igényel, vagy a cumiját. Aztán picit aludt a teraszon.....hála a szép időnek, és következett az ebéd. Nekem meg végre volt időm teregetni, fejni, kicsit rendet rakni. Délután pedig amikor Sanyi hazaér, akkor lemehetünk a levegőre baba-kocsizni és az esti nyűgősebb időszakot már ketten küzdjük meg. Jövőhéttől megoldódni látszik az a probléma, hogy egyedül nem tudom lecipelni a babakocsit az emeletről (15 kg.) és így csak délután tudtunk sétálni. Kapunk egy másik "harcedzett" babakocsit amit a lakásban és a teraszon fogunk használni. (Ezt a kocsit még Márkusz és Matyi unokaöcséim birtokolták anno.)
Zárásként még annyit, hogy Blanka elérte a 3,2 kg-ot. már vannak kicsi hurkák a combján. A hossza viszont nem változott, vagy csak minimálisan....de már ezek az eredmények is nagyon kecsegtetőek. :-))

2010. április 4., vasárnap

Te jó ég!!!.......ez nóóórmális dolog????


Látszólag minden rendben.....leszámítva a hasfájós, erőlködős nyöszörgést álmában. Blanka mostanában képes benyomni 110-130 ml tejet/tápszert és van, hogy még kérne, de próbálom inkább cumival csitítani. Talán ezzel nem is lenne ilyen formán gond, ha az etetések közben nem bukna. Néha ijesztően sokat és sokszor. Persze gyarapodik....csak van, hogy Sanyival már indultunk volna orvoshoz, mert inkább már hányásnak ítéltük a mennyiség alapján. Aztán lenyugszunk, próbáljuk függőlegesben tartani, ringatni és hosszas nyugtatgatás után általában végre elalszik. A doktornővel abban maradtunk, hogy 420 gramm körül kéne egyen........de a tápszer és a 3-óránkénti etetés betartása óta ezt az értéket egyre inkább meghaladjuk. Már szombat óta bőven 500 körül eszik és éjszaka sem alszik már 4-5 órát, mint korábban, hanem 3 néha csak 2,5 óránként enne.
Félek, hogy ez sem normális......átestünk a ló túloldalára??? Nem beszélve arról, hogy azt gondoltam a rendszeresség bevezetésével kialakul végre valamiféle napirend, de erről szó sincs. Összességben, mintha még nehezebb lenne a helyzet, pedig a 3-4 óra hosszat tartó szopik rövidültek a cumisüveg és a tápszer bevezetésének köszönhetően, mégis maga az etetés még mindig 2 - 2,5 óra mivel mi 80-100 ml után büfiztetéssel zárnánk a témát, főként, hogy úgy véljük Blanka is bealudt, de Ő a vállon büfire várva újra felélénkül és enni kér......elég magas és kitartó hangon és közben bukik, mi meg törölgetjük, rémüldözünk és félve adunk neki.
Kedden (mivel ma húsvét hétfő) azt hiszem felhívom a doktornőt.......

Első látogatás a doktornéninél....


Csütörtökön ellátogattunk a Doktor nénihez, hogy Blankát aki akkor volt kereken 4 hetes, megvizsgálja a kötelező 1 hónapos kontroll alkalmával. Azt hiszem kettőnk, pontosabban hármunk (mert a nagyi elkísért minket szerencsére)közül engem viselt meg leginkább a látogatás. Hiába, kezdő anyuka ként nehezen viseltem a sok keservesen síró babát. Blanka sírás nélkül, cumiját bőszen szopogatva fülelt egészen addig amíg a pelusát levettem, hogy pucéran megnézze az orvos. Akkor szokás szerint sírás következett, egészen a felöltözésig. A doktor néni mindent rendben talált, kivéve a súlyát.....hát erre sajna számítottam. Az a véleménye, hogy ez a baba létfenetartó szopizást folytat. Belefárad a szopizásba és ezért keveset eszik és nem hízik. Ez helyben le is tesztelte úgy, hogy a sarokban 10 percig szoptatnom kellett a leányzót, majd megmértük. Tudom, hogy jót akart ezzel a doktornő és igazából egyáltalán nem volt elenszenves, mégis kicsit megalázónak éltem meg a dolgot.
Végül abban maradtunk, hogy mivel mostanra már van elég tejem, így minden második etetés maradjon szopi a többi pedig tápszer legyen amíg el nem érünk egy bizonyos súlyt. És láss csodát.....Blankánál megindult a gyarapodás. Szombaton az itthoni mérleg szerint már 3 kg. volt. Látom rajta, hogy szegény eddig éhes lehetett és azért szopizott mohón. Amióta adjuk neki a tápszert azóta türelmesebb lett egy kicsivel és ügyesebben szopizik. Viszont valószínűleg a nagyobb mennyiségű evészetnek köszönhetően pár napja rosszabbodtak a hasfájós tünetek. Evés után kb. 20 perccel sírás és tekergőzés. Ezen apa hasán heverészés sokat segít. :-)

Éjszaka pedig álmában erőlködik, liheg, felsír, nyögdécsel. Felületesen alszik, én meg szinte alig, mert állandóan figyelem. Tudom, hogy ezek természetes folyamatok amíg az emésztőrendszerük kifejlődik és azt is tudom, hogy majdnem minden kisbaba és anyuka átesik ezen az időszakon, de ez engem most nem vigasztal. Annyira szeretnék segíteni rajta......már nagyon sok mindent kipróbáltunk sajna kevés sikerrel. Nagyon bízom benne, hogy hamarosan kinőjük ezt a "megpróbáltatást".....aztán majd jöhet a többi....pl.fogzás, stb. :-(