Lilypie Second Birthday tickers

Lilypie Second Birthday tickers

2010. május 30., vasárnap

Keleti kényelem.......

Új kádat kapott a Drágám, mivel a másiknak már kirúgta az oldalát a nagy pancsolásban......
Ebben elegendő hely lesz a merülős búvár tanulmányok megkezdéséhez is..... :-)) video

Blanka a megmentő........

Szombaton arra vetemedtünk, hogy megpróbálunk egy fél napos kiruccanást a picurival.
A mediterrán hangulatú Vácra készültünk, ami a kedvenc városom.

Gyönyörű főtere van, girbe-gurba macskaköves utcácskái és a Duna part is rettentő szép és igényes. Sokat járunk/jártunk ide még Blanka születése előtt.
Igyekeztünk mindent bepakolni, vészhelyzetre még tápszert is...... de nyugodtan indultunk el, mert mondván a ciciben mindig akad ennivaló.
És milyen jól tettük, hogy készültünk. Blanka kétszer szopizott Vácon az autóban.
Szerettem volna, ha a Duna-parton tudunk szopizni, miközben én bámulom a vizet és a hajókat......de túl erős szél fújt így beszorultunk a kocsiba, miután a felnőttek is gyorsan-gyorsan elfogyasztották az ebédjüket "romantikusan" egy padon ülve.

Eddig minden rendben is volt, hanem aztán mikor hazafelé beugrottunk meglátogatni Böbét és Blanka megéhezett......kezdtünk volna belelendülni a szopizásba......de Blanka néhány szippantás után sírni kezdett. Nem jött a tej!!!!!
Semmi gond.....gondoltam.....kicsit masszírozzuk a cicit....és minden rendben lesz.
Hát nem lett. Sőt meleg borogatástól sem.......úgyhogy az éhező gyermek s.o.s. tápszert kapott, aztán egy gyors búcsú.......és rohanás haza, hátha a fejő megoldja a dugulást. De ez a dugulás makacsnak tűnt. Én melegítettem zuhany alatt, masszíroztam, próbáltam fejni.....eredménytelenül közben Sanyi a neten kutatott megoldás után. Kingát is hívtuk tanácsért. Mondta, hogy minél előbb szerezzünk be a gyógyszertárban egy bizonyos szert, ami segíteni fog. Mivel a tejcsatorna elzáródásnak a fele sem tréfa......láz és antibiotikum....legrosszabb esetben tej elapadás lehet a következménye.......így Sanyi azonnal elvágtatott az ügyeletes gyógyszertárba.
Én meg a teljes kétségbeesés határán próbálkoztam Blankát rábírni, hogy szopizzon a "beteg" ciciből......ugyanis a "Szoptatásért Egyesület" honlapján azt tanácsolják ilyen esetre, hogy különböző pozícióban próbáljuk mellre tenni a babát a tejcsatornák hatékonyabb kiürítése érdekében, mivel egy fejő sem tud annyira erősen szívni mint a csecsemő. És sikerüüüüüüült.............egyszer csak Blanka abbahagyta a sírást és elkezdett szopizni......és éreztem, hogy oszlanak a csomok a mellemben és már nem akar szétdurranni. :-))
Blanka megmentett! :-)))....és el is pilledt a "feladattól"

Közben Sanyi is befutott a "szerrel".(eltesszük rosszabb napokra.....bár inkább sose kelljen)

A negyedik hónap küszöbén.....

Eltelt egy hét.....és mire le merészeltem volna írni:
- hogy már csak egyszer ébred éjszaka, addigra ismét két ébredésnél tartunk,
- hogy már csak 4 óránként eszik, addigra ismét 3 óránkénti sőt sokszor teljesen kiszámíthatatlan időközönként kér táplálékot,
- hogy már forgatja és emelgeti a fejét hason, addigra ez a "jelenség" teljesen a ködbe veszett, nem hajlandó semmit sem csinálni hason, hiába biztatjuk, segítgetjük, csak sír és vergődik mint a "partra vetett hal"
Most akkor mi a helyzet????..........egyet előre kettőt hátra????
A hét elején kapott a kisasszony egy új, pontosabban használt de gyönyörűséges állapotban lévő "birkózó" szőnyeget.

Lassan megy a barátkozás, pedig arra számítottam, hogy ha végre kikerül a pihenőszék egyhangú ücsörgős fogságából és hirtelen kitárul a tér körülötte, akkor majd veszettül elkezd forgolódni stb. E helyett, nézelődik, háton fekve pofozgatja a fölé lógatott dolgokat, majd rövid idő elteltével jelzi, hogy akkor most szeretne kézben nézelődős programot.
Hát ennyit az Én elképzeléseimről.
Pedig a szőnyeg tényleg csuda szép és csuda nagy (140 cm az átmérője). Sokkal nagyobb mint a többi átlagos játszószőnyeg. Teljesen beteríti a nappali közepén lévő egyetlen nagyobb szabad helyet, még a kanapé is megközelíthetetlen lett tőle. Gondoltuk mikor megvettük, hogy mindent az "egyetlenért" és majd húúúúú de mekkorákat fog hemperegni rajta......és közben hálásan rebesgeti a szempilláit..........na jóóóóó erre azért még van ideje...... :-)))

2010. május 24., hétfő

Blanka ismét buliban volt....

A déli szopi után "flancosan" kiöltöztünk és elindultunk Hanna névnapját megünnepelni.

Milyen jó, hogy Kingának három porontya van, így majdnem minden hónapra jut egy nevezetes dátum, aminek kapcsán nagycsaládos megemlékezést lehet csinálni. Persze az érdem főleg a Nagyiké, mert Ők sürögnek-forognak, hidegtálakat és tortákat készítenek.
A mostani buli is jól sikerült, az idő is kegyes volt hozzánk, csak Blanka és Én maradtunk ismét kicsit háttérben a szopizás és egy kis nyüszi miatt.
Sajna le is maradtunk az ajándékozási ceremóniáról, mivel ez idő alatt Blanka épp a nappali nyugis szegletébe vonulva, lelkesen fogyasztotta a vacsiját . Éreztem, hogy kell Neki egy kis nyugalom. Hiába.......szokatlan Neki a nagy nyüzsgés.....nem úgy mint első igazi barátjának Áronnak, aki "két testvéres" létbe született annak minden velejárójával....így a maga kiegyensúlyozott modorával máris szárnyai alá vette a legkisebbet. :-))


Blankának a hétköznapokon csak Mi (Sanyi és Én) jutunk, na meg elvétve néhány szomszéd, ha összefutunk valakivel a lépcsőházban. Ezért is örülök ezeknek az alkalmaknak. Persze szegénykém egyenlőre rettenetesen elfárad a nap végére....és még másnap is kicsit ki van billenve..........pedig mindenki igyekszik tekintettel lenni Blanka érzékenységére. Még Mikolt is, aki amúgy kicsit hangosabban mutatja ki a szeretetét mint Hanna, ezúttal édesen, csöndben nézegette, halkan kérdezgetett ezt-azt és utánunk hozta a cumit, amit elhagytunk a kertben. :-))

2010. május 18., kedd

Nátha......


Blanka pár napja náthás.... :-(((
Tüsszög és szörcsög. Nem tudom mikor és hol fázhatott meg, vagy esetleg Tőlem kapta el, mert 2 hete beteg voltam.... :-((
Kénytelenek voltunk bevetni az orrszívó-porszívót és orrspray-t. Szegénykém első alkalommal nyikkani sem tudott a meglepődéstől, aztán nagyon sírni kezdett......és nagyon sír minden porszívózáskor. Nekem meg azóta minden alkalommal erőt kell vegyek magamon és mondogatom, hogy " Nem tart sokáig Babám és hidd el utána sokkal jobb lesz.....és ne haragudj a Mamira)(mert persze az Apja hárítja a feladatot és viccelődve mondogatja utána Neki, hogy " a Mami volt, nem Én"......jó vicc, mondhatom :-(( ).........ilyen az anyai sors....időnként meg kell keményíteni a szívünket és megtenni akár fájdalmas dolgokat a jó cél érdekében.
Rettentően sajnálom szegény Blankát. :-((
Fel is hívtam az fő-fő "udvari tanácsadónkat" :-) Kingát, aki megnyugtatott a kétségeim felől......és elmesélte, hogy Ők is halmozottan küzdenek különböző betegségekkel. (jobbulást kívánunk Nekik...)
Nincs mese muszáj szívnunk, mert az éjszakai meg hajnali etetéskor úgy ébred, hogy alig kap levegőt.(nappal egy fokkal jobb a helyzet)
Így félhomályban és félálomban porszívózunk....aztán hosszasan vigasztaljuk, hogy vissza tudjon aludni.
(A szomszédok gondolom nagyon drukkolnak a mielőbbi gyógyulásért) :-))
Háááát remélem nem következik ebből később maradandó rossz beidegződés és nem fogja majd tinédzserként a fejemhez vágni, hogy " Mami, én képtelen vagyok kitakarítani a szobámat mert valamiért irtózom a porszívó hangjától....." :-))

Köszönjük Ildikónak a bíztatást.....

Nagyszerű, hogy az internet által megoszthatja az ember az örömeit, bánatait, problémáit a "világgal" és még nagyszerűbb amikor ismeretlen jó akarok reagálnak.... :-)legalább is Én mindig izgatott leszek, ha látom, hogy a megjegyzésnél nem " 0 " szerepel.. :-)))
Köszönöm Ildikónak a biztató szavakat.....és gratulálok a gyerekeidhez, nagyon helyesek.
El kell mondanom, hogy azóta, egy esetben sikerült ringatnom Blankát.....sajna nem egy nyugis pillanatában, hanem mert valamiért nagyon sírt és nem tudott elaludni.
Álomba ringattam, majd tartottam 20 percig......hátha a mélyálom fázisban már nem ébred fel ha leteszem, de felébred....
A lényeg azonban, hogy ringathattam és a karomban aludt el.... :-))

2010. május 13., csütörtök

A harmadik hónap derekán.....


Egy ideje megjelentek az "igazi" mosolyok, amitől el lehet olvadni.....amikor ébred és meghallja az egyedülálló énekhangomat, amikor jóllakottan leteszem a pihenőszékébe nézelődni és beszélgetünk, amikor az önálló nézelődése közben (ami számomra oly rövid...)oda-oda megyek jelezni, hogy a mami itt van csak közben kicsit teszi a dolgát.
A napokban kevés időm jutott Blankán kívül bármi másra. Nem azért mert annyira borzasztó napokat éltünk meg, (bár az esős időjárás azért megteszi hatását), hanem mert egyre több az ébrenléti szakasz, egyre nehezebben alszik el nappal (újabban este is). Már-már azt hiszem, hogy na végre.....de megébred, sírni kezd és kezdjük az altatást előröl. Pedig korábban "dicsekedtem" vele, hogy önállóan szenderedik álomra nézelődés közben. Kerestem-keresem az okát, olvasgatok tapasztalatokat, szakvéleményt, figyelem Blanka reakcióit és talán-talán kezdek rájönni az okokra....bár a megoldás még várat magára. Valószínűleg nem volt elég fáradt, túl korán próbáltam altatni és még ismerkedni akart a világgal, - ami Neki a lakás zugainak nézegetését jelenti -, vagy nem jól alakítom a "napirendjét" ...már amennyire az alakítható. Próbálkoztam tovább fárasztani a Drágámat és amikor már tényleg elég nyüszis akkor zsupsz az ágyba, de ez sem igazán vált be.(igen, igen, a kiságyba, és már nem a mózesbe) Nappal már kiságyban alvás van, talán ma megpróbálkozunk az éjszakával is....)(azóta megtörtént az a bizonyos első éjszaka - mivel ezt a bejegyzést csütörtök óta próbálom írogatni - ami borzalmas volt és nem részletezném, pláne, hogy az okát sem igen tudom)
Aztán tegnap délelőtt szinte maga kérte, hogy tegyem le, már nem volt jó sem kézben sem a pihenőben. Sírdogált, így gondoltam itt az idő, hogy lefektessem és mit ad Isten, Blanka sóhajtott egy nagyot (mintha azt mondta volna: Na végre mami, hogy rájöttél mit szeretnék) közelebb húzta a pelust, amit mindig az arcához teszek, kicsit szagolgatta, kéjesen elmosolyodott és szinte azonnal elaludt......és aludt 1,5 órát, mialatt gyorsan utánaolvastam az alvás-ébrenlét ritmusnak. Délután már nem sikerült ugyanez, ugyanígy.
Végül levontam a következtetést......hogy ne akarjak következtetést levonni, mert minden nap más, mert egyszer ilyen az időjárás, egyszer meg olyan, egyszer többet eszik, egyszer meg kevesebbet, és egyébként is, napról napra növekszik és változik. :-)
Pedig annyira bíztam benne, hogy az apja alvókáját örökli, aki akár állva is bármikor....... Beszélhet az ember hozzá akármit, Ő alszik. Egy korábbi konfliktusunk miatt, mára már megtanult nyitott szemmel aludni, sőt horkolni is. :-)))
Az történt, hogy egynapon.....mikor Micimackó....(állandóan ezt dúdolom) :-)))....na szóval egy alkalommal épp egy nagy szívfájdalmamat ecseteltem és vártam volna a vigaszt, mikor is az orrom előtt, a mondatom közepén elaludt és az arcomba horkolt............na lett is ebből perpatvar......ekkora pofátlanságot, grrrrrrrr.
Persze akkorra már túl voltunk az udvarlási szakaszon.....gondolta most már megengedheti magának.... :-))))
Ma már nem mer elaludni ha ilyen helyzet van, inkább kitámasztja a szemeit fogpiszkálóval, még bólogatni is megtanult félálomban és van, hogy vigaszt is kapok amolyan "Sanyis" 2 tő mondattal...." minden megoldódik majd meglátod". (Az Én választásom..... :-))).....persze nem ezért szeretem.... :-)) )
A kis kitérő után visszatérve Blankához....már kifejezetten "babásodik". Igazi masszív kisbaba lett (4,35 kg.). Már nem nyeklik-nyaklik amikor felveszem. Szépen tartja, forgatja a fejét már hason is, egyik oldalról a másikra.


(félúton megpihen....)

Van új kedvenc póz....a büfizős nézelődést felváltotta a mami mellkasán kifelé fordulva bambulás. Vízszintesen, karban ringatva nem szeret lenni, bömböléssel jelzi, hogy igenis ragaszkodik a "kedvenc" pózhoz....

Pedig annnnnnnyira szeretném néha ringatni, mint ahogy más "rendes" anyuka teszi más "rendes" babával....... talán majd egyszer ez is megváltozik. Vagy örüljek, hogy nem szokik rá, mert majd 16 kilósan is ringathatom.... :-))
Amennyire tudom, ennyi idősen még gyenge a gerincük a babáknak és Ő túl sokat van függőlegesben.....de mit tegyek ha ez a kedvenc. :-)) (Bízom benne, hogy nem követünk el hibát, ami fejlődési rendellenességhez vezet.)
Sokat változott a helyzet evészet terén is. Már sokkal kevesebbet bukik. Egész ügyesen szopizik....bár ez még mindig hosszan el tud tartani a bealvások miatt. Viszont már sokszor tud evés közben, vagy akár fekve a pihenőszékben büfizni. De azért nem maradhatnak el az igazi büfiztetések. Van, hogy jelzi .....tátogással,hogy ugyan vegye már fel valaki büfizni, különben bukás lesz a vége..... Eltartott egy ideig mire rájöttünk, hogy melyik jelzés mit jelent....de van, hogy félreértelmezzük....mert hát természetesen a tudatlanok Mi vagyunk.... hiszen Ő egy igazán ügyes, és okos kisbaba. :-)))

2010. május 5., szerda

Néhány dolog kimaradt az előző bejegyzésből....

Kinga blogját olvasva jutott eszembe, hogy elfelejtettem beleírni néhány dolgot a hétvégi családi bulival kapcsolatban.
Ahogyan Kinga írja Blanka előadta szokásos vigasztalhatatlan sírását. A családtagoknak ez valószínűleg már egy elfelejtett momentumnak számít (Hanna sírt így piciként) mert mindenki próbált tenni valamit, de végül Kinga "tigris a fán" ringatása vált be valamennyire.......nagyon köszönjük Neki....leginkább Blanka aki végre szakértő kezekben nyugodhatott egy kicsit....:-))

A dédi közben hajtogatta, hogy " orvoshoz kell vinni a sírós babát, mert a sírásnak mindig oka van", de mi nemrég voltunk és holnap is megyünk oltásra (remélem utána nem lesznek álmatlan éjszakák és nappalok).....és egyébként nem tűnik betegnek egyáltalán.
A pelus szerelem is a kerti party-n kezdődött, mikor Jutka-nenne ötletére kitámasztottuk Blanka szájában a cumit, ami folyton kiesett és ettől egyfolytában felébredt. Eddig ilyenkor valamelyikünk őrt állt, hogy visszadugja még mielőtt sírásra görbül a szájacskája és teljesen fel nem ébred......
Sanyi műszaki ember lévén, már egy ideje gondolkodott a probléma megoldásán - valami rugós módszeren törte a fejét - de nem talált elfogadható módot, aztán egyszer megjegyezte, amikor már sokadszor helyezte vissza a cumit....., hogy " akkor Ő most oda celluxozza a gyerek szájához"......
Ciki, de ez az egyszerű pelussal kitámasztásos módszer egyikünknek sem jutott eszébe.......valószínűleg kezdő szülőkként feszülten túlbuzogtuk a témát.

2010. május 4., kedd

A teraszon.....


Mennyire jó dolog, ha az ember fiának van egy terasza.......ezt azóta értékelem igazán, amióta Újpestről 1,5 szobás panelből ide kiköltöztünk. Ugyan gyalogosan semmit sem lehet fellelni egy gyógyszertáron és egy igen drága kisbolton kívül a lakóparkban és ebből adódóan az élet itt csak autóval működik és ugyan a harmadikon lakunk lift nélkül, ami most, hogy baba van igencsak megnehezíti a dolgokat, mégis szeretünk itt lakni. (csak a rokonok ne lennének olyan távol...)
Békés, vidéki környezet, szemben velünk egy hatalmas rét, ahova nemrég birkákat hajtottak ki, a lakást kedvünkre alakítottuk a kezdetektől aminek nagyon kedvelem a hangulatát és színeit. (bár még egy szoba nem ártott volna...de akkor még nem is sejtettük, hogy lehet-lesz babánk)
Végül, de nem utolsó sorban van egy kis teraszunk, ahol lehet grillezni, Blankát ki tudom tenni aludni és később játszhat, pancsolhat is itt.


Szépen gyarapszik. Már elértük a 4 kilót!!! Láthatóan lassacskán kinövi a mózest és megpróbálkozhatunk a kiságyban alvással. Persze, ha nem fogja szeretni, akkor továbbra is kettőnk között alhat a franciaágyban........és egyáltalán nem félek attól, amivel riogatnak egyesek, hogy majd még 7 évesen is ott akar aludni.....és akkor mi van.....majd veszünk egy szélesebbet... :-)))
Azért úgy tervezzük, hogy este fürdés után a kiságyban fogjuk majd altatni aztán az éjszaka többi részét majd meglátjuk....
A csörgő-fejű kutyus helyett úgy tűnik, hogy a pelus jön be mint "kedvenc". Néhány napja, ha odateszek az arcához egyet akkor a kis kezével közelebb húzza (vagy csak képzelődöm??...) és egész gyorsan megnyugszik és elalszik.

Kedden volt két hónapos. Egyre többet nézelődik. Korábban gyűlölte a büfizős pózt, mostanra ez lett a kedvence.......talán mert így tud leginkább nézelődni.

Rengeteg időt töltünk így, a vállamon sétálgatva és felfedezve a lakás rejtelmeit......ami egyben azt is jelenti, hogy most már nem a maratoni szopik, hanem az egyre növekvő kíváncsiság miatt nincs igazán időm egyebet tenni......de hát van ennél szebb tennivalója az embernek????!!!!.........

2010. május 3., hétfő

A hétvégi zsúr...

(Ünneplőben)

A hétvégi zsúr már nem nevezhető baba-zsúrnak, mivel a legkisebb unkaöcsém immáron 20. szülinapját ünnepeltük.
Nagyon szeretem ezeket az összejöveteleket. Leginkább azóta, amióta megszülettek Kinga porontyai. Korábban nem is gondoltam volna, hogy mennyire megszínesíti az ünnepeket, családi összejöveteleket, ha kisgyerek van a családban. Ugyan számunkra az ott töltött idő nagy része a szeles idő miatt a nappaliban szopizással, büfizéssel stb. telt míg a többiek a kertben sütögettek, de így is a teraszajtón át láttuk ahogyan Matyit felköszöntik és hozzánk is többször benézett valaki...a gyerkőcök ki-be szaladgáltak és egyfolytában lesték, hogy Blanka épp hol tart a napi rutinjában.....így aztán Blanka és Én is éreztük, hogy egy igen népes nagy család részesei vagyunk. :-))
Nagyon helyesek ahogy felcsillan a szemük, ha egy náluknál kisebb babát látnak. Állítólag a gyerekek még érzik egymás auráját.....talán ezért van, hogy babakocsizás közben, ahányszor kisgyerekekkel találkozunk, már messziről mutogatnak felénk és mondják "baba-baba", pedig csak a babakocsit látják.....

Hanna most is mint mindig teljesen elbűvöl a jellemével. Annyira figyelmes, gyengéd, finom a kisebbekhez, hogy az már egyenesen megható.....kész anyuka. Emlékszem, ahogy a világot elkezdte néhány hónaposan felfedezni. Nagy tágra nyílt szemekkel figyelt mindent és mindenkit. Az anyukája volt ilyen. Amikor gyerekként mentünk együtt valahova, számomra sokszor volt kínos, hogy Kinga állandóan kiszúrt valakit magának, buszon, parkban, stb. és átható tekintettel figyelte minden mozdulatát, annyira, hogy sokszor az illető is zavarba jött.
Hanna is ilyen. Szinte látni ilyenkor, hogyan kúsznak és telepednek meg a kis agyában az információk a körülötte lévő világról.
Mellém bújt amikor Blanka szopizott ,áhítattal figyelte és kérdezgetett.....
Fantasztikus kis emberke lett/lesz belőle.....nagyon szeretem.