Lilypie Second Birthday tickers

Lilypie Second Birthday tickers

2010. július 28., szerda

És milyen igaza lett Kornélnak.........

.....a "Korai Fejlesztő Központ" szaktekintélyének.......amikor állította, hogy ha Blankánál a függőlegest minimalizáljuk újra beindulnak a vízszintes mozgás törekvések.
(azért fel-fel csillan a szeme amikor felvesszük büfizni függőlegesbe...)
Napról napra ügyesebben fordul hasra. Ma már kora reggel ezzel kezdte. Amint bent van a reggeli tej-adag és földet ér a popsija, azonnal fordul. Meg kell zabálni ahogyan erőlködik......néha még visszagördül, de akkor egy kis pihi után újból lendületet vesz.



Már az sem gond, ha a kezecskéje maga alá gyűrődik....kicsit dülöngél és és már ki is szabadította. Eddig 6-8 perc volt a türelmi ideje, mielőtt sírdogálni kezdett volna, azonban ma valami új lépett be e téren, amit egyenlőre nem tudok mire vélni. Mint említettem, ahogy leteszem rögtön fordul.....mosoly kíséretében konstatálja, hogy sikerült és végre hason van......viszont azonnal sírni kezd. Hiába próbálom lekötni....csak sír és sír. Mintha valamilyen kényszerítő erőnek kellene engedelmeskednie és Ő igazából nem is vágyna a hason fekvésre. Visszafordítom, megnyugtatom,- ami nem könnyű - majd amint leteszem háton, ismét azonnal fordul hasra és kezdődik a sírás előröl. Gyanítom, hogy ez valamilyen idegrendszer érési folyamat és hamar túl leszünk rajta.
A fent említettel ellentétben, (érdekes ellentét)a nagy kedvenc a hason babakocsizás......hiszen így egyszerre kitárult a világ. Látja a zajok forrását, autókat, gyerekeket, amiket eddig csak hallott. Háton már nem is hajlandó feküdni a babakocsiban csak végkimerüléskor. Képes hason akár fél órán keresztül is elbámészkodni. Sanyival jókat derülünk rajta, hogy már le-le bukik a feje, de ha valami új zajforrást hall, azonnal erőt gyűjt és felemeli a buksit, hogy megnézze mi is az. Érdekes, hogy arra még nem jött rá, hogy oldalra fordítva le is tehetné a fejét, hogy pihenjen.....valószínűleg ez azért van, mert nem aludt sosem hason és nem tanulta meg, hogy pihenni is lehet ebben a pózban.
Szóval Kornél tényleg érti a dolgát..... :-)))....pedig eléggé feldúlt lelkiállapotban jöttünk ki tőle. Blanka végig krokodil könnyekkel sírt a megpróbáltatások miatt.....és kérőn nézett rám, hogy mentsem ki az idegen bácsi karmai közül. (Azt a tekintetet sosem fogom elfelejteni.....tudtam, hogy jó kezekben van mégis alig bírtam visszafogni magam, hogy ki ne tépjem Kornél kezéből, hogy megnyugtassam...)Aztán a kocsiban hazafelé durcásan elfordult és hiába vigasztaltam rám sem nézett egy jó ideig. Nem csak Ő, hanem én is vigasztalásra és biztatásra szorultam....de szerencsére a család segített.
Jövőhéten ismét megyünk "felülvizsgálatra".....örömmel fogunk beszámolni Kornélnak a fejlődésről és reménykedem, hogy ezúttal mindketten jobban vesszük az akadályt. :-))

Nincsenek megjegyzések: