Lilypie Second Birthday tickers

Lilypie Second Birthday tickers

2011. április 27., szerda

Húsvét

Úgy tűnik, Blanka a jeles napokra tartogatja a nagy fejlődési ugrásokat. Így könnyebb lesz megjegyezni a jeles dátumokat. :-))
Annak idején Karácsony előtt egy nappal....hosszas várakozást megelőzően (addig csak a Blankára oly jellemző kétkezes kúszás volt).....egy nap alatt felült, fellát és elkezdett mászni.
Aztán ezeket hamar tökéletesítette. A tél vége, tavasz eleje azzal telt, hogy a kapaszkodás nélküli egy helyben állás is tökéletes legyen (erről majd egy videót töltök fel.
Mígnem Húsvét vasárnapján, mikor az Újpesti Nagyiék jöttek látogatóba, Blanka úgy döntött, hogy épp megfelelő a nézőközönség száma, úgyhogy itt az ideje elindulni.
A szőnyegen játszottunk Blankával mindannyian. Épp megfelelő távolságban ahhoz, hogy hol egyikünkhöz, hol másikunkhoz sétáljon.
Ragyogott az arca, irtó büszke volt magára....és persze Mi is rá. :-)
Azóta naponta többször gyakorolja és már vagy 10-12 lépést is megtesz, sőt megfordul és elindul a másik irányba is. (erről is teszek fel videót később)

No de a Húsvét többi napjáról sem feledkezzünk meg. Hiszen elég sok programot sikerült belezsúfolni a 3 napba.
Szombaton, a délelőtti alvást követően, úgy döntött a család gazdasági vezetője, hogy itt az ideje egy nem túl messzi kiruccanásnak. A Millenáris parkban épp egy ingyenes állatsimogatós, zenés napot rendeztek. Így hát felkerekedtünk.

Sokan voltak. És Blanka talán még kicsit pici volt a sokasághoz és a programokhoz is.....de azért élvezte. Hát még Mi. :-))
Blankával kiválasztottunk egy Húsvéthoz illő, színes "fellépő" ruha-összeállítást és már robogtunk is a helyszínre.
Bárányt, kecskét, nyuszikat lehetett simogatni. Blanka mindre akkurátusan megjegyezte, hogy "vau-vau" (egyenlőre ennyi a szókincs és még néhány egyéb)és próbált minél közelebb férkőzni hozzájuk....persze ha hagytam volna.

A tér közepén volt egy amolyan baba-mama játszó. Ahol sok vele egykorú kúszott, mászott. Itt eltöltöttünk egy hosszabb időt.


Aztán meghallgattuk Kolomposékat egy rövid ideig. Mert Blankán a végkimerültség jelei kezdtek mutatkozni. De semmiképp sem akartam kihagyni, hogy élő zenét halljon és lásson, egy kis zenés "gyerekmozgatót". Élvezte. (sajnos az igazán jó pillanatok nem lettek megörökítve, mert Sanyi nem merte hosszabb időre magára hagyni a babakocsit a tömegben)

Ringatta a csípőjét a zenére. Tapsikolt. Sikoltozott. Azt sem tudta merre nézzen.
Ha kicsit korábban kezdődött volna a koncert akkor tutira beállunk a kígyós játékba Mi is. így viszont 10 perc muzsika hallgatás után haza vettük az irányt, bízva benne, hogy Blanka azonnal elalszik a kocsiban.
Hát nem így lett. Úgyhogy este a szokottnál jóval hamarabb került ágyba és azonnal elszenderedett.




A Húsvét hétfő nem indult valami jól, mert Apa (vagyis Sanyi) azzal kezdte, hogy egy kerti permetezőből, vízzel lepermetezte a Kislányát és a Mamáját (vagyis Engem és Blankát. Váratlanul és versmondás nélkül (mert elfelejtette). Blanka sírva fakadt, ami részben köszönhető volt az Én felsikoltásomnak is...
Kicsit lenyugodva nekiláttunk reggelizni. Gondoltam itt az ideje, hogy Blanka a tradicionális étkek közül megkóstolja a főtt tojást. De ez sem aratott sikert. Grimaszolt és kiköpte.
Szerencsére a nap második fele kellemesen telt. Jutka nennéjéhez voltunk hivatalosak sonkaevésre. Blanka ugyan az elején szokásához híven senkivel sem volt hajlandó közelebbi kontaktusba kerülni, de 1 óra elteltével felengedett és már hajlandó volt arra is, hogy Feri és Ő kettesben körülnézzenek az emeleten. :-)) Aminek Feri örült a legjobban, mert Blanka ezidáig csak annyit engedett neki, hogy megetethette banánnal. :-)) (no persze ehhez az is hozzájárult, hogy a Mi Ferkónk eddig nem épp a legkifinomultabb módját választotta a közeledésnek) (Pl: legtöbbször üdvözlés kép kivette Blanka szájából a cumiját, mondván "hogy egy ekkora lánynak ilyenre nincs szüksége", vagy felkapta és elrohant vele......) (ezek Blankából egy ideig azt váltották ki, hogy amint meglátta Ferit belém fúrta magát és sírdogálva pislogott kifelé...) :-)) (ismerjük el jogos volt a távolságtartás Blanka részéről...) :-))

2011. április 15., péntek

Lemaradásban...




Teljes lemaradásban vagyok. Képekkel, bejegyzésekkel.....és a saját gondolataimmal is. Pedig történések lennének....amit érdemes lejegyezni....csak hát....küzdök....a számítógéppel....a fotó-masinával....a nem túl jó időbeosztásommal....és leginkább magammal...
Mindeközben Blanka rohamosan nő és fejlődik. :-))

Gyorsan nő. Majdnem 10 kiló és 78 cm. Már kicsi az összes 74-es ruhadarab. Sok szépséget rá sem tudtam adni, mert a játszótérre csak nem megyünk bennük csúszdázni, homokozni....
Máshova pedig (ez mostanság nagyon fájó pont számomra) nem igen tudunk kiruccanni. Pedig annyira jó volna mutogatni a világnak a Mi kis kék szemű manónkat.

Ismét kétszer alszik napközben. Valószínűleg a hideg, szeles időnek köszönhetően. Vagy mert épp egy növekedési szakaszra pihen rá.
Mikor látom rajta, hogy menne aludni (nem jelzi különösképp) elkezdjük besötétíteni a szobát, odakészítjük a cumit, innivalót.......közben reflexszerűen ásít egyet-kettőt....na ebből látom, hogy jól döntöttem.....majd mondom, hogy "akkor most a Blanka elmegy aludni" és elkezd integetni.....meg kell zabálni olyankor.
Összeköti az esti pápá-val....mikor Apától elbúcsúzunk....és hiába vagyunk csak kettesben a délelőtti alváskor....Ő mégis integet....hiszen aludni megyünk....és Neki ez is a rituálé része... :-))



2011. április 8., péntek

Megzabálom....


Fogja a babáit....ringatja Őket (van amelyik fejjel lefelé lóg, mert méreténél fogva még nehéz neki)...és dúdolgat hozzá....
Egyébként sokat dúdolásszik és közben ringatja a csípőjét. :-))

2011. április 6., szerda

A nyolcas...


Jön a nyolcadik fogacska. Úgyhogy egy ideig annyi az átaludt éjszakáknak. Sokat sírdogál álmában, többször ébred, cumit kér...stb. Persze rám eddig sem volt érvényes az átalvás, mivel kb. 2-3 alkalommal meg kell néznem mert, biztosan kitakarózva és keresztben fekve találom. Annyit forog, hogy lekerül róla a takaró. Hálózsák nem jó, mert beletekeredett, vastagabb pizsama sem mert annyira úgy sem tud vastag lenni, hogy helyettesítsen egy paplant, úgyhogy marad a betakargatás.....
Ja és az a bizonyos hajnal 4 órai kelés is megmaradt kb 3-4 alkalommal egy héten, de szelídült......egészen odáig, hogy csak magam mellé kell raknom és már fordul is oldalra és alszik tovább. :-)

2011. április 1., péntek

Újdonságok

- Felmászik....az alacsonyabb ágyra, kanapéra, fotelra, aztán ügyesen megfordulva, háttal, a rá jellemző óvatossággal leereszkedik. Mikor már érzi a talpát a talajon büszkén mosolyog. Aztán újból fel és újból le....míg meg nem unja. :-)

- Szülinapra kapott építőt. Eddig csak szétszedett, vagy összedöntött (persze Neki egyenlőre ez a feladata) vagy kipakolt és bepakolt. De tegnap, mikozben Sanyival röviden elmerengtünk egy sarkalatos kérdésen, Blanka csendben megépítette élete első tornyát. :-)

- Végre eljutottunk a református gyülekezeti Baba-Mama Klubba, úgy, hogy Blanka is ébren volt és nem Én ültem bent egyedül..... képviselve kettőnket. Rettentően élvezte.
Kb 8 kisgyerek volt 3 hónapostól a 3 évesig. Középen játszottak, míg a felnőttek, félszemmel a gyerkőcöket lesve, egy előre vázolt téma mentén haladva, próbáltak beszélgetni.
Blankának ragyogott az arca. Egészen addig míg élete első "csalódását" kellett megélnie. Egy 3 éves kisfiú durván kitépte (kétszer is) a kezéből a játékot. Blanka még nem találkozott ilyen helyzettel eddig. Nem sírt, csak nézett rám azokkal a "nagyonkék" szemeivel és nem értette....
Hát ez bizony számomra is az első ilyen "helyzet" volt. És persze tudom, hogy nem volna helyes mindentől megóvni, mégis azon kaptam magam, hogy legszívesebben felkaptam volna Blankát és megráncigáltam volna a kisfiút, hogy az én tündérkémet "bedobta a mély vízbe" ami ugyebár a gyermek közösségi élet velejárója...
Kerestünk egy másik játékot és kicsit odébb ültünk a kisfiútól. (röviden mondtam Neki, hogy a kisfiú nem szépen viselkedett, de majd az Anyukája biztosan elmondja Neki, hogyan illene.....azt hiszem Blanka ebből nem sokat értett még...)
Nekem viszont fel kell vérteznem magam a hasonló helyzetekre. Hiszen egyre többet járunk a játszótérre és bármikor előfordulhat durvaság...

- Próbálkozunk a napközbeni egy alvással. Néha nem sikerül.

- Kb. két hete átalussza az éjszakát. De azért mindkét héten két-két alkalommal előfordult, hogy hajnal négy körül felébredt, felállt, hiába adtam vissza a cumit....kénytelen voltam kivenni és altatni. No csak röviden 10-15 perc Anya ölében (innivaló sem kellett) és már ismét aludt reggel 7-ig.
A korábbiakhoz képest ez már hatalmas előrelépés.....

- És a legújabb esemény.....
Megölel. Mindkettőnket.
Hosszan, bújva, mosolyogva és a fejét odahajtva. Hát ettől aztán szanaszét olvadunk az Apjával együtt. Sanyi meg is jegyezte, hogy attól tart a későbbiekben ilyenkor semmire sem fog tudni nemet mondani.... :-))