Lilypie Second Birthday tickers

Lilypie Second Birthday tickers

2011. augusztus 21., vasárnap

Pillanatok....


.....amikor meg tudnám zabálni.
- Mikor levesz egy könyvet, belelapoz és halandzsázik, miközben az ujjával kíséri a szövegrészt (ahogy a Mamitól látta)
- Mikor csakazértsem veszi le a sapit, kalapot, stb. a fejéről, még akkor sem, ha a kötő belelóg a szemébe, vagy ha csálén sikerült felhúzni, pedig a lakásban nincs rá szükség. Néha már úgy kell könyörögnöm neki, hogy egy kicsit szellőzőn már a buksija...
- Mikor megeteti a babát, macit, vízilovat, kutyust, majd a szobanövényeket, a labdát, a kisautót és legvégül az alvós pelus sem maradhat éhen. Az pedig egészen természetes, hogy mikor a reggeli közben rendszeresen felhívjuk apát, akkor Apa is velünk reggelezik telefonon keresztül. (ez annyit jelent, hogy Blanka a mobilomhoz dörgöl egy adag sajtot, paradicsomot, sonkát, majd meg is itatja Apát.... szerencse, hogy az ivóka szelepe nem csöpögős.
- Mikor félénken a lábam közé bújik az első 2 percben, ha számára ismeretlennel találkozunk és szóba elegyedünk, majd felengedve végigmutatja az épp aktuális tudományait.
- Mikor huncutul mosolyogva elkezd hátrafelé gyalogolni kicsit hátradugott popsival, mert épp azt gondolja, hogy nincs mögötte akadály......és ha mégis valahogyan odakerül, akkor jön a popsira huppanás.
- Mikor az ölemben félálomban hirtelen felül és kérdi "Apa ?" ......sokszor a választ nem is hallja, visszadől és álomba zuhan.
- Mikor ébredéskor rám néz és az első szava "Apa ?" (kicsit féltékeny kezdek lenni) :-) és ha az a válasz, hogy dolgozni ment, akkor kicsikét elpityeredik....
- Viszont, ha eltörik a mécses....., nos ez igen gyakori, mert Blanka egy kis "borsószem királykisasszony" ha elesik (pedig meg sem ütötte magát), vagy bármi kis inzultus éri meglehetősen hamar sírni kezd, vagy inkább csúnyán fogalmazva nyafizni.....és azonnal hozzám rohan, ilyenkor nem jó Apa sem. Hamar vigasztalódik. Próbálom leszoktatni erről. Mondogatom, hogy semmi baj, katona dolog, na még egyszer, nem történt semmi....stb.
- Mikor induláskor, érkezéskor kérem csücsüljön az ülőkéjére az előszobába, hogy fel/le vehessük az épp aktuális cipőt.....és mivel popsikitolással hátrafelé tolatva közelíti meg, sokszor mellé huppan, de édesen türelmesen vár, míg Anya odaér és lecseréli a lábbelit.
- Mikor a játszótéren az összes járgányt ki kell próbálni,(már nem is hintázni vagy homokozni járunk oda), az sem baj, ha még túl nagy, vagy épp egy dömper amit nem épp motorozásra találtak ki, vagy ha egy játék babakocsi, a lényeg, hogy haladni lehessen vele....
- És végül amikor reggelente, mellettem ébred (ez egyre ritkább) és úgy vélem, hogy még túl korán van, fekszem tovább csukott szemmel, hátha így ráveszem, hogy letegye a buksiját és visszaaludjon....... de Blanka másképp gondolja. Odadugja az orrát az orromhoz és azt mondja jó hangosan "höhhh" = ébresztő Anya, részemről kezdődhet a nap! Hát ilyenkor nem bírom ki nevetés nélklül...:-))

Nincsenek megjegyzések: