Lilypie Second Birthday tickers

Lilypie Second Birthday tickers

2011. október 11., kedd

Még egyszer nekifutok.....

a legutóbbi bejegyzés témájának a boncolgatásához (kicsit rövidebben, tömörebben), mivel egy kedves ismerős kérte, hogy rántsam le a leplet a baba-mama klubb-os irományomról. :-)
Amikor B.keszin laktunk rendszeresen jártunk ilyen klubba, melyről nagyon kellemes emlékeket dédelgetek. Így érthető, ha nagy várakozással készülődtem és készítettem Blankát is. A Fóti klubba készültünk, mert a Dunakeszi gyülekezetről nagyon kevés infóm volt és azok sem túl biztatóak......
Azt tudtam, hogy Fóton, a klubban, több anyuka és kisgyerek szokott "összejönni". Ezért kíváncsian vártam, hogyan alakították ki a találkozók menetét, helyét, stb.
Mikor megérkeztünk, először egy nagy terembe léptünk, ami telis-tele volt játékokkal. Sokkal többel és " komolyabbal" mint a B.keszis klubban. Blanka szemei azonnal csillogni kezdtek. Önkéntes Nagyik sokasága vett körül bennünket hirtelen. Ők voltak hivatottak arra, hogy az összejövetel alatt felügyeljék és játszanak a lurkókkal.
Nos eddig minden nagyon szimpatikusnak látszott.
Csak akkor kezdett rossz érzésem lenni, mikor megkérték az anyukákat, hogy üljenek át a szomszédos terembe, ahol székek voltak elhelyezve.......és a két termet elválasztó nagy, kétszárnyas ajtó egyszer csak könyörtelenül bezárult.
Annyit még láttam, hogy Blanka épp egy kis házban talált magának valami érdekeset és láthatóan jól elvolt. De abban is biztos voltam, hogy amint feleszmél, és nem lát......baj lesz. És nem azért mert amúgy iszonyúan anyás, hanem mert:
1. - Váratlanul, megbeszélés nélkül hagytam ott ( mentségemre szólva nem is
sejtettem, hogy az ajtó bezárul....)
2. - Idegen a hely, idegenek az egyébként igen kedves Nagyik és a többi gyerkőc is.
3. - Mindez összevetve még egy edzett másfél-évesnek is sok ez így együtt.
Gyorsan megkérdeztem a mellettem ülőt, hogy miért e szokás???? Válasz:
mert a gyerekek hangosak. (????????) és nyugodjak meg, mert ha valamelyik gyerek sírna akkor az egyik önkéntes Nagyi áthozza az anyukájának.
Hát nem nyugodtam meg. Lehet, hogy Én vagyok túl érzékeny, féltő anya, de szívem szerint felálltam volna és átmegyek a kicsikhez.
De adtam magamnak és Blankának még pár percet....háthha. Viszont nem tudtam magam maradéktalanul átadni az anyukáknak szánt énekeknek és beszélgetésnek. Fél füllel a másik szobából átszűrődő egyre több és hangosabb gyereksírást figyeltem. Már épp elszántam magam, hogy átmegyek......(miután a "rettenetes" kétszárnyas ajtó egyik szárnyát sem akaródzott senkinek sem kinyitnia)..... mikor egy Nagyi hozta Blankát (és egy másik gyereket) önkívületi állapotban ordítva, hogy "Ana-Ana" (biztos vagyok benne, hogy nem 1-2 perce sírt, pedig az ajtóbezáródás óta talán ha 5-6 perc telt el.
Az ölemben egész gyorsan megvigasztalódott. Hallgatta a gitárt. Nézegette a kis füzetet amit kaptunk. Közben egyre több gyerek érkezett.....
Volt olyan is aki miután az anyánál megnyugodott visszament a játszó szobába.
Blankát is izgatták a túloldalon lévő játékok, mert jelezte, hogy Ő is visszamenne.....de csakis velem.
A szomszédos helységben a Nagyik zöme épp valamelyik síró csöppséget próbálta megnyugtatni, végső esetben nasival. Láttam rajtuk, hogy azért nem szaladnak velük a Mamihoz, mert rosszul esik nekik, hogy esetleg "kudarcot" vallottak.
Ebből azonnal levontam azt a következtetést, hogy Blankát is valószínűleg egy ideig próbálták "elterelni".
De hát kérdem Én lehet egy ekkorkát megnyugtatni bármivel, ha azt éli meg, hogy eltűnt az "Ana" és lehet, hogy örökre. Hiszen Ők még ennyi idősen nem értik, hogy nem végleg....
Hát persze, hogy a Nagyiknak sem sikerült az "elterelés".....csak még hangosabb és kétségbeesettebb sírás következett.
De kanyarodjunk vissza.
Szóval visszamentünk. Blanka megállt a szoba közepén és pislogva nézte a sok síró kicsit és az őszintén próbálkozó Nagyikat. Majd megfogta a kezem és kihúzott az ajtón, miközben mondogatta "hazsa-hazsa"
Én még tettem egy kísérletet és visszaültem vele az anyukák közé, ahol a segédlelkész épp megkérte a jelenlevőket, meséljenek olyan eseteket, mikor Isten jelet adott az életükben.
Szólásra szerettem volna nyitni a számat.....nem igazán a témához kapcsolódóan......inkább amolyan észrevétel megosztása lett volna a célom.
Szerettem volna elmesélni, hogyan is volt anno ez B.keszin. És megkérdezni, hogy nem gondolják e, hogy ha a kétszárnyas legalább csak egyik szárnya nyitva maradna, akkor nem is lennének a gyerekek olyan hangosak?!?!
Hiszen ha a játék hevében fel-fel pillantva látják pár méterre anyát, esetleg oda oda szaladnak egy kis érzelmi töltekezésre, akkor talán szépen csöndben eljátszogatnának a Nagyikkal.
De Blanka közbelépett, mielőtt egy hang is elhagyhatta volna a számat. Újból rázendített, de most már hangosabban, hogy "hazsa-hazsa".
Lehet, számomra ez egy jel volt? Hogy Nekem akkor és ott újoncként nem tisztem megszólalni? Lehet.
Itthon azon gondolkodtam, hogy nem e Én fogom fel túl érzékenyen a történteket. De aztán Blanka délutáni viselkedése alátámasztotta a kényelmetlen érzéseimet a klubbal kapcsolatban.
Egy lépést sem tehettem nélküle. Az apja még a pelenkáját sem cserélhette le......
Vagy Blanka is hiper érzékeny kisgyerek.....a mamája pedig nem elég edzett? (ugyanis ezt láttam az egyik anyuka szemében, mikor elnézően mosolygott ránk, mint "első bálozókra", mikor az összejövetel alatt egy Nagyi áthozta Blankát)
Lehet.....
De egy biztos Én semmiképp sem fogom Blankát így edzeni.
Nem tudom, hogy lesz e következő alkalom....
Egyenlőre nem látom annak értelmét, hogy vagy Én maradok Blankával a játszószobában (ezzel az erővel bármilyen játszóházba mehetnénk), vagy Ő ül végig az ölemben az "anyukás teremben". (ez utóbbi egyébként is igen valószerűtlen)

Kedves Gabi!
Megírnád, hogy Ti hova jártok ovis istentiszteletre és hittanra? Hátha ott jobban éreznénk magunkat.

3 megjegyzés:

gabi79 írta...

Szia! Köszönöm, hogy ezt megírtad. Szerintem itt is valami ilyesmi lehet, mert gyerekvigyázókat keresnek a baba-mama klubba. Nem volt ez szerencsés szerintem sem. Mi ide járunk Dunakeszire, a Huba utcába ovis istentiszteletre (minden hónap 2. vasárnapján 16.00-kor) és a hittan meg az óvodában van. Mi most kezdtünk a Szent Erzsébet Óvodában. Baba-mama klubb péntekenként van, mi akkor Ringatóra járunk Pestre.
A Dkeszi gyülekezet honlapja: http://refdunakeszi.gportal.hu/. Egy korunkbeli házaspár most a lelkész, kedvesek, segítőkészek,

Blanka és Manó írta...

Kedves Gabi!

Nagyon köszi az infókat. Biztosan ellátogatunk a közeljövőben a délutáni istentiszteletre. (talán találkozunk) Jó volna egy olyan közösséget találni ahol "otthon érezzük" magunkat.
Minden jót Nektek!
Manó

gabi79 írta...

Kedves Manó! Ha írsz nekem egy emailt a gabi kukac jove pont hu-ra átküldöm neked az ovis istentiszteletre a meghívót. Gabi