Lilypie Second Birthday tickers

Lilypie Second Birthday tickers

2011. október 28., péntek

Névnap


Nem szokásom nagy feneket keríteni a névnapoknak, de idén mégis úgy jött ki a lépés, hogy Blankának egész komoly kis ünneplés kerekedett a neve-napján, egészen sok ajándékkal (amire szerencsénkre alig kellet költenünk). Megörökölte az unokatesója (Jázmin) kis-konyháját, ami szinte vadonat új, és kezdő konyhának príma. Sőt, még a kis edényeken, kanalakon, villákon kívül volt hozzá tükörtojás, virsli és még egy egész grillcsirke is. Ha 1-2 év múlva is olyan elszántsággal fogja készíteni a "nyammmot" a babáinak mint most, akkor majd kaphat egy komolyabbat.
És hogy a nagy sütés-főzés után ragyogjon minden, kapott a kisasszony egy porszívót és egy kis-söprűt kis-lapáttal, na és egy fa-paripát, amit Nagypapa saját kezüleg faragott. (amolyan békebeli játék, egy söprűnyél végén egy ló fej. A nyelet a két láb közé véve lehet ügetni a paripával)
És, hogy mindezeket legyen hol tárolnia, Apa és Anya úgy döntött, hogy a TV sarkot feláldozva (mindent a gyerekért) bekerül a teraszról Blanka műanyaga kis háza.
Az egész átalakítást úgy intéztük, hogy amikor Blanka délben elalszik, akkor nekiugrunk és átalakítunk, szétszerelünk, összeszerelünk, előkészülünk....stb.
Az Újpesti Nagyiéktól is azt kértük, hogy akkor érkezzenek mikor még Blanka még alszik. 10 perc híján összeállt minden.
Blanka kevesebbet aludt mint máskor. A nagyiék épp a lépcsőházban settenkedtek felfelé mikor úgy látta jónak, hogy Ő bizony most felébred. (valamit megérezhetett)
Míg Sanyi az utolsó simításokat végezte, addig Blankát szép komótosan felöltöztettem. Aztán mehettünk a nappaliba megnézni a meglepiket.
Sugárzó arccal fedezte fel a kis-konyha összes zegét-zugát. Mindenkinek készített valami finomságot. Aztán beszaladt a házikóba, ahol megtalálta a "porszí-t" (így hívja) és a kis-lapátot, kis-söprűt. Teljesen el volt varázsolva. Azt sem tudta mihez kapjon. Talán a legjobban a porszí-nak örült, mert le nem tette volna semmi pénzért. (Szívem szerint megkövezném a játékgyártókat, mert a porszí már másnap szétesett. Nem volt egy drága darab, no de akkor is.... Szerencse, hogy Sanyi mester meg tudta erősítgetni itt-ott.)
Blankát alig lehetett rávenni, hogy asztalhoz üljünk és együtt megegyük az egyébként a mélyhűtőben egy ideje a megfelelő alkalomra váró kis tortácskát.
Egyfolytában azon kattogtam Sanyinak, hogy kész szülinapot kreáltunk egy névnapból és hogy jó irányba haladunk "egyetlenünk" elkényeztetése terén. :-))
De mit tehetnénk, ha egyszer Mi is élveztük a készülődést és boldogok voltunk, mikor Blanka boldogságát láttuk.......

Nincsenek megjegyzések: