Lilypie Second Birthday tickers

Lilypie Second Birthday tickers

2013. május 22., szerda

A 3. szülinap...

(ez a poszt nem az ünneplésről fog szólni)
Na ezt a "nagy napot" nem annyira vártam.....
Hogy miért? Hmmmm
Hát, mert már a zsigereimben éreztem annak a számomra, - és persze a leányzó számára is,- igen nagy változásnak az elő szelét, ami ennek az amúgy igen szép életkornak az egyenes következménye.
No de, hogy közérthetőb legyek:
- elérkezett a gyes vége,
- a munkahelyemmel való újbóli kapcsolatteremtés közel 4 év után...
- Blanka elindítása a nagybetűs életbe....vagyis az óvodába,
- a mindennapos ébredés, készülődés, induljunk már végre....
- és egy új, egy, a családi élettel is összeegyeztethető állás felkutatása, mivel szeretett munkaköröm megszűnt..
Tehát egy vég és egy kezdet. Egy ködbe burkolózó kezdet...
Azt gondolom mindez épp elegendő ahhoz, hogy kicsikét feszült vagyok olykor...., na erre Sanyi valószínűleg mást mondana. :-)
Pedig legbelül meg van az a mély nyugalom....
Az a nyugalom, amit csak azok ismernek akik hisznek....,
Akik ilyen helyzetekben azt erősítgetik magukban, hogy "Az Úr kiegyenesíti az utat..." és igyekszem is arra figyelni, vajon merre szeretne vezetni engem. De ez olykor nem egyszerű feladat...
Az érzelmek, amik a változással együtt járnak....., azok mindenképp megdolgozzák az ember lányát.
És Én igen mély érzelmekkel bírok.
No de beszéljünk Blankáról. Hiszen mégis csak Ő a főszereplő.
Készítgetem. Beszélgetünk. Kérdez.....és természetesen Őt is megdolgozzák az események, vagyis inkább azok előszelei.
Visszaszokott az ölben elalvásra. Egész nap a szájában lóg a cumi. És megint nagyon anyás lett.
Én teszek meddő próbálkozásokat, hogy végre a cuminak pááááát inthessünk, de az én érzékeny, ámde eszes lánykám, azon próbálkozásaimr, hogy:
- " Blanka, se Dorka, se Marci, se Dóri nem cumizik, sőt képzeld Dorka nemrég oda adta anyukájának a cumit, hogy tegyék el "örökre" az emlék dobozba...."
nos, erre Blanka könnyedén annyit felelt:
- " Anya! Én nem vagyok annyira ügyes mint Dorka! Én főleg cumival alszom"
Hát erre mit is válaszolhatnék????
Jobb híján azt a megoldást választottam, hogy hagyom , bízva abban, egyszer csak leteszi magától.
Semmikép sem vonnám meg tőle. Pláne nem most. Hiszen szüksége van most a kapaszkodókra.
Csak még azt nem tudom, hogyan fogom felkészíteni arra, hogy az egyik kapaszkodóját nem preferálják az oviban, és a másik kapaszkodó, - Anya öle - pedig nem lesz ott.
Ebbe az oviba sajna cumit nem lehet vinni. Tartok is attól, hogy az ott alvás (mármint az oviban) fog e működni.
Szóval készülődünk. És sűrűn imádkozom, hogy Isten átsegítsen minket a bukkanókon...

  

Nincsenek megjegyzések: